Öröklés

A törvényes örökség

 

Ha az örökhagyó nem tett végintézkedést, az öröklés rendjét a törvény határozza meg.

 

A törvényes öröklés általános rendje:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek egyenlő arányban örököl. Ha valamelyik gyermek kiesik az öröklésből /pl. meghal/, helyette az ő gyermekei örökölnek.

Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, a házastársa örökli az egész hagyatékot.

Ha sem leszármazója, sem házastársa nem volt az elhunytnak, akkor a szülei örökölnek.

Ha az örökhagyó szülei már nem élnek vagy más okból nem örökölnek, akkor az örökhagyó testvérei vagy a kiesett testvér leszármazói lesznek az örökösök.

Amennyiben a fent felsorolt rokonok egyike sem örököl, úgy a távolabbi leszármazók kapják meg a hagyatékot.

Ha távoli rokonok sincsenek, az állam örököl.

 

Özvegyi jog

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a hagyatéki vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet nem ő örököl.

A haszonélvezeti jog azt jelenti, hogy az özvegy a más tulajdonában álló hagyatékot élete végéig birtokolhatja, használhatja vagy hasznosíthatja. A haszonélvezet tartama alatt a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni és viselnie kell a használattal együtt járó terheket.

A házastársat a törvény alapján nem illeti meg a haszonélvezeti jog, ha az elhunyttal a halál időpontjában nem élt életközösségben és az együttélés visszaállítására kilátás sem volt.

Az özvegy és a leszármazók az illetékes közjegyzőnél kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását a hagyatéki eljárás során, hagyatéki eljárás hiányában pedig a halál időpontjától számított 1 évig. Nem lehet kérni a haszonélvezet megváltását az özvegy által lakott lakásra és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra.

A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból - pénzben vagy természetben - egy „gyermekrész” illeti meg, tehát a hagyatékot úgy kell felosztani, mintha az örökhagyónak eggyel több gyermeke lett volna.

Az özvegy haszonélvezeti jogának megváltásában az örökösök és a haszonélvező szerződésben bármikor megállapodhatnak.

Az özvegy haszonélvezeti joga megszűnik, ha új házasságot köt.

Kiesés az öröklésből

Kiesik az öröklésből, tehát nem örökölhet az, aki lemondott törvényes örökségéről, aki érdemtelen, akit az örökhagyó kizárt vagy kitagadott, aki az örökséget visszautasította, továbbá, aki a törvény rendelkezése folytán más okból nem örökölhet.

Lemondás az öröklésről

Az örökhagyó életében köthet olyan írásbeli szerződést a törvényes öröklésre jogosultakkal, melyben az örökösök részben vagy egészben, ellenérték fejében vagy ingyenesen lemondnak az örökségről. A lemondás a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A szerződés csak akkor hat ki a törvényes örökös leszármazóira, ha a lemondásért a lemondó személy olyan mértékű ellenértéket kapott, ami eléri a kötelesrész mértékét.

A lemondás kétség esetén a többi örökös javára szól.

Kötelesrész

A kötelesrészre vonatkozó szabályok korlátozzák az örökhagyó szabad végrendelkezési jogát. A törvény a legközelebbi hozzátartozók jogait védi, részesedést biztosítva nekik az örökhagyó vagyonából abban az esetben is, ha az elhunyt más javára vég intézkedett, vagy még életében elajándékozta vagyonát.

Kötelesrészre csak a leszármazó, a házastárs, vagy a szülő lehet jogosult. Kötelesrész címén a jogosultat annak a fele illeti meg, ami neki végintézkedés hiányában törvényes örökösként járna.

Ha a házastárs haszonélvezeti jogot örökölne, kötelesrésze a haszonélvezeti jog olyan korlátozott mértéke, amely még biztosítja szükségleteit.

Kötelesrész nem csupán a halál időpontjában meglévő vagyonból jár a jogosultaknak, hanem az örökhagyó életében, a halálát megelőző 15 évben bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értékét is a kötelesrész alapjához kell számítani, ha a kötelesrészt a meglévő hagyaték nem fedezi.

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végrendeletében érvényesen kitagadott.

Kizárás

Az örökhagyó kizárhatja azt a személyt az öröklésből, aki törvényes örököse lenne. A kizárt örökös a kötelesrészt örökli, szemben a kitagadott örökössel, aki a kötelesrészre sem jogosult.

Az öröklésre jogosult kizárható az öröklésből más személy örökössé nevezésével, vagy kifejezett kizáró nyilatkozattal. A kizárást nem kell megindokolni.

Kitagadás

Nem jár kötelesrész sem annak a törvényes örökösnek, akit az örökhagyó végintézkedésében kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak okát az örökhagyó a végrendeletében kifejezetten megjelölte.

Kitagadásnak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult

a./ érdemtelen az öröklésre,

b./ az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el,

c./ az örökhagyó egyenesági rokonának vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre súlyos bűncselekményt követett el,

d./ az örökhagyóval szemben fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette,

e./ erkölcstelen életmódot folytat,

f./ jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.

Érdemtelenség

Érdemtelen az öröklésre az a személy, aki az örökhagyó életére tört, továbbá az aki szándékos magatartásával megakadályozta az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását, vagy érvényesítését, ill. ezeket megkísérelte. Érdemtelen az is, aki a törvényes vagy végrendeleti örökös életére tört, azért, hogy maga örököljön.

• BH1195.407.sz. és a Legfelsőbb Bíróság más döntései szerint az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítása megakadályozható oly módon is, hogy kényszerrel, akár vallási révülete kihasználásával olyan végakarat tételére késztetik, amely nem állt szándékában. Az érdemtelenség jogi hatása a kiesés, amely kizárja, hogy az érdemtelen személy az örökhagyó hagyatékában bármilyen jogcímen részesüljön.
• Ptk. 632./1/ úgy rendelkezik, hogy a közreműködő javára szóló juttatás érvénytelen. A Legfelsőbb Bíróság BDT.2008.1725. sz. döntése is rögzíti, hogy közreműködőnek minősül a végrendeleti juttatásban részesített személy, ha ő bízza meg az ügyvédet /közjegyzőt/ a végrendelet elkészítésével, fedezi a költségét és ő közvetíti a végrendelet tartalmát is.