Idős, beteg, nehéz anyagi körülmények között élő emberek gyakran kötnek tartási vagy életjáradéki szerződést, attól függően, hogy elsősorban pénzre vagy inkább természetben szolgáltatott rendszeres tartásra szorulnak.

Tartási szerződés

 

A tartási szerződésben az egyik fél arra kötelezi magát, hogy saját vagyona terhére a másik felet ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenesen megfelelően eltartja.
Az eltartók általában ingatlan ellenében vállalkoznak eltartásra, ezért a továbbiakban ennek szabályairól adunk tájékoztatást.

Megfelelő eltartás:

A kötelezettnek a tartási szerződés alapján szolgáltatnia kell mindazt, ami a megfelelő eltartáshoz szükséges. Ide tartozik az élelem, fűtés, világítás, mosás, gondozás, gyógyíttatás és ápolás, de a felek a szerződésben megállapodhatnak úgy is, hogy az eltartó csak az eltartott szükségleteinek döntő részét biztosítja. Hogy mi tekinthető megfelelő tartásnak, az alapvetően az eltartott körülményeitől és a szerződés tartalmától függ. Mivel a szerződés célja az eltartott létfenntartásának biztosítása, a tartást csak személyesen veheti igénybe. Általában a kötelezett is személyesen köteles a tartást teljesíteni, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak.

A tartás továbbá akkor tekinthető megfelelőnek, ha az kellő időben, rendszeresen vagy folyamatosan történik, a késedelem ugyanis veszélyezteti a szerződés célját, a jogosult eltartását, és megrendíti a bizalmat is.

Az eltartónak és eltartottnak nem kell feltétlenül közös háztartásban élnie.

Jogvita esetén vizsgálni kell a felek megállapodását, életvitelét, az eltartott tényleges szükségleteit, korát, anyagi helyzetét, egészségi állapotát és az általa nyújtott ellenszolgáltatás értékét is.

Bejegyzés az ingatlan nyilvántartásba:

Tartási szerződés alapján az eltartott a tartás fejében általában átruházza ingatlanát az eltartóra. A tartási jogot be lehet jegyezni az ingatlan nyilvántartásba az egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára is.

Tartási szerződés önkormányzati bérlakásra:

Önkormányzati lakás bérleti jogának folytatása ellenében is köthető tartási szerződés, ennek érvényességéhez azonban a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. Az önkormányzat megtagadhatja a hozzájárulást, ha a bérlő életkora vagy egyéb körülményei alapján tartásra nem szorul, illetőleg, ha az eltartó a tartásra nem képes.

Az eltartott halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot az önkormányzat szerződéshez történő hozzájárulása esetén is csak akkor folytathatja, ha a szerződésben foglalt kötelezettségét ténylegesen teljesítette és a bérbeadó hozzájárulásától a bérlő haláláig már legalább egy év eltelt.

Írásbeliség:

A tartási szerződést írásban kell megkötni. Amennyiben a tartás ingatlan átruházása fejében történik, a szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyző által készített közokiratba kell foglalni.

Gyógyíthatatlan beteg tartási szerződése:

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy semmis az a tartási szerződés, amelynek megkötésekor a tartásra kötelezett tudta, hogy a tartásra jogosult előrehaladott állapotban lévő gyógyíthatatlan beteg, ezért a tartást csak rövid ideig kell teljesítenie, és ily módon mások jogainak csorbításával jogtalan vagyoni előnyhöz jut. Nem lehet azonban a szerződést érvénytelennek tekinteni, ha a súlyosan beteg, magatehetetlen, ápolásra szoruló eltartott gondozása más módon nem biztosítható.

A szerződés módosítása:

A tartási szerződés módosítható a felek vagy a bíróság által, mindkét fél érdekeinek figyelembevételével.

Tartási szerződés esetén a feleket fokozott együttműködési kötelezettség terheli. Ha valamelyik fél magatartása miatt vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, a bíróságtól elsősorban a szerződés életjáradéki szerződéssé történő átalakítását lehet kérni, akár átmeneti időre is. A tartási szerződés életjáradéki szerződéssé csak akkor változtatható át, ha a szerződés célja, a jogosult megfelelő eltartása, így is megvalósítható.

Ilyen esetben a bíróság úgy állapítja meg a járadék összegét, hogy az alkalmas legyen a jogosult átlagos életszínvonalon történő megélhetésére, figyelembe véve egészségi állapotát, életkorát, az átruházott ingatlan értékét, és a kötelezett vagyoni viszonyait is.

A szerződés megszüntetése:

Ha a tartási szerződés fenntartása objektív vagy szubjektív okokból lehetetlenné válik, és életjáradéki szerződéssé sem alakítható át, a bíróság kimondhatja a szerződés megszűnését.

Amennyiben a tartást az eltartott magatartása hiúsítja meg, a szerződést elsődlegesen életjáradéki szerződéssé kell átalakítani. Előfordul, hogy a tartásra jogosult indokolatlanul nem fogadja el a szolgáltatást, ez azonban általában nem eredményezi a szerződés megszüntetését, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján dönt .

Amennyiben a szerződés életjáradéki szerződéssé nem alakítható át, a bíróság a felek megfelelő kielégítésével a szerződést megszüntetheti. A megfelelő kielégítés lényegileg a lakás visszajuttatását jelenti az eltartottnak, ennek azonban feltétele lehet a kapott szolgáltatás ellenértékének és kamatainak egyidejűleg történő megfizetése.

A szerződés megszüntetése csak végső eszköz, mert a felek megfelelő kielégítése, az elszámolás igen nehéz. Az elszámolásnál elsősorban a szolgáltatás-ellenszolgáltatás mértékét kell figyelembe venni, de jelentősége van annak is, hogy melyik fél okozta a viszony megromlását. A bíróság tekintettel van arra is, hogy az eltartott milyen ellenérték megfizetésével juthatott volna hozzá a természetben kapott szolgáltatáshoz és erre az értékre kamatot is fel kell számítani.

Ha a tartási szerződést az eltartó hibájából kell megszüntetni, nem számíthat arra, hogy az addig fizetett tartás matematikai összegét kamatostól visszakapja, mert a bíróság az egyéb körülményeket is mérlegeli.

A megfelelő kielégítés tehát nem azonos a pontos elszámolással, és az eredeti állapot helyreállításával, figyelembe kell venni a szerződés speciális jellegét, a felek körülményeit és a szerződés megszüntetésének okát is.

 

A szerződés megszűnése

 

Az eltartott halála:

A szerződés a jogszabály szerint a jogosult haláláig áll fenn, tehát ha az eltartott meghal, a szerződés megszűnik.

Amennyiben az eltartó több eltartott tartását vállalta, a tartási kötelezettség az egyik eltartott halála esetén már csak a másik személyre /általában a házastársára/ terjed ki.

Az eltartó halála:

Ha az eltartó korábban hal meg, mint az eltartott, az eltartó örököseire átszáll a tartási kötelezettség, de csak akkor és annyiban, amennyiben az eredeti eltartó által nyújtott tartás az ellenszolgáltatás /ingatlan/ értékét nem fedezi. Jogvita esetén meg kell állapítani, hogy az eltartó az ingatlan értékéhez képest milyen értékű tartást nyújtott haláláig. Ha a halálig nyújtott tartás értéke eléri vagy meghaladja az ingatlan értékét, a tartási szerződés megszűnik, az eltartó örökösei nem kötelesek további tartásra, ellenkező esetben tartási kötelezettségük a különbözet erejéig általában fennmarad. Amennyiben az elhunyt eltartónak több örököse van, felelősségük és tartási kötelezettségük egyetemleges.

 

ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉS

 

Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg rendszeres megfizetésére vállalkozik.

Az életjáradéki szerződésnek a tartási szerződéshez hasonlóan az a célja, hogy az eltartott létfenntartását, ellátását biztosítsa, azonban az életjáradéki szerződés esetén ez nem természetben, hanem pénzben történik.

A jogszabály nem tartalmaz speciális előírásokat az életjáradékra vonatkozóan, csupán úgy rendelkezik, hogy a tartási szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Fontos eltérés a két szerződésfajta között, hogy életjáradéki szerződésnél önmagában a felek közti viszony megromlása nem indokolja a szerződés megszüntetését, hiszen a személyes kapcsolat kevésbé fontos.

Az életjáradékot időszakonként, általában havonként előre kell megfizetni, mert így valósítható meg a szerződés célja, a jogosult megfelelő ellátása.

Az eltartott a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem követelt járadékot általában bírósági úton nem követelheti.

Az életjáradéki szerződés módosítására vagy megszüntetésére ritkán és abban az esetben kerül sor, ha a szerződéskötéskori helyzethez képest a felek jövedelmi és egyéb viszonyaiban lényeges változás következett be.