Öröklés

Öröklési szerződés

 

A tartásra, gondozásra szoruló idős emberek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel gondoskodhatnak megfelelő életvitelükről, vagy úgy, hogy tulajdonukat adásvételi szerződéssel, haszonélvezeti joguk fenntartása mellett átruházzák.

Az öröklési szerződés lényege:

Az öröklési szerződés a végintézkedés egyik sajátos formája. A szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a szerződéses örököst /eltartót/ tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az eltartó - eltérően a tartási és életjáradéki szerződéstől - csak az eltartott halálának időpontjában válik az ingatlan /vagy más vagyontárgy/ tulajdonosává.

Az öröklési szerződés egyetlen kötelező tartalma az örökhagyó oldaláról az örökösnevezés, melyben az örökhagyó teljes vagyonát vagy annak egy részét az örökösére hagyja, az örökös oldaláról pedig a tartásra vagy életjáradék fizetésére vállalt kötelezettség.

Alaki szabályok

A szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél kézírásával készült. Ez a szabály azt jelenti, hogy a több lapból álló öröklési szerződést folyamatos sorszámozással kell ellátni és csak akkor érvényes, ha azt a felek és a tanúk minden oldalon aláírták.

Ha a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozik, elengedhetetlen feltétel az ügyvédi ellenjegyzés, amely a megállapodás szakszerűségét is biztosítja.

Korlátozott cselekvőképesség

Korlátozottan cselekvőképes személy /örökhagyó vagy szerződéses örökös/ szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges.

Ha az örökhagyó vak, írástudatlan, nevének aláírására képtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, csak közvégrendelet alakjában köthet szerződést /a felek közjegyző és két tanú előtt írják alá/.

Jogi szempontból csak az a nagykorú tekinthető korlátozottan cselekvőképesnek, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. A korlátozott cselekvőképesség vagy cselekvőképtelenség eldöntése elsősorban igazságügyi orvosszakértőre tartozó kérdés.

Cselekvőképtelenség

Az örökhagyó a szerződést csak személyesen kötheti meg.

Ilyen szerződést tehát örökhagyóként cselekvőképtelen személy nem köthet, nevében a törvényes képviselője sem járhat el, még a gyámhatóság hozzájárulásával sem.

A szerződéses örökös lehet cselekvőképtelen kiskorú /14 év alatti/ is, képviseletében törvényes képviselője jár el.

Az eltartók száma

Az eltartók számát a jogszabály nem korlátozza, tehát több személy közösen is vállalhat kötelezettséget a tartásra vagy járadék fizetésére.

A szerződés tartalma, érvénytelenség

Az öröklési szerződés egyik kötelező eleme az eltartó saját vagyona terhére történő tartás, a szerződés egyéb tartalma azonban a felekre van bízva. Ha a szerződéses örökös saját jövedelméből az örökhagyó eltartását nem tudja biztosítani, csak gondozását, ápolását végzi, az öröklési szerződés nem érvényes.

A szerződés érvénytelenségének megállapítását csak az kérheti, aki maga örökölne.

Elidegenítési terhelési tilalom

Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlannal az örökhagyó nem rendelkezhet. Az ingatlan nyilvántartásba az örökös javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni, ami azt jelenti, hogy további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet szerezni. A szerződés ugyanakkor nem akadálya annak, hogy az örökhagyó az ingatlant hasznosítsa, bérbe adja vagy másnak ingyenesen használatba adja.

Megszüntetés, módosítás formája

A felek a szerződést közös megegyezéssel, megfelelő kielégítéssel, peres eljárás nélkül is megszüntethetik. A szerződés megszüntetésének és módosításának formájára /alakiságára/ a megkötésénél ismertetett szigorúbb szabályokat kell alkalmazni.

Előfordul, hogy a szerződés a kötelező alakiságok nélkül megszűnik, ha az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ilyen esetben a szerződés írásbeli megállapodás nélkül megszűntnek tekinthető.

Ha nem tudnak megállapodni, a bíróságtól lehet kérni a szerződés megszüntetését.

Szerződésszegés

Ha az eltartó nem vagy nem a szerződésnek megfelelően teljesíti kötelezettségét, az örökhagyó kérheti a szerződés megszüntetését. Ha az örökhagyó a peres eljárást megindította, de közben meghalt, végrendeleti vagy törvényes örököse jogosult a per folytatására. Ha azonban a megszüntetésre irányuló pert az örökhagyó életében nem indította meg, erre halála után az örökös /törvényes vagy végrendeleti/ nem jogosult.

Gyakran előfordul, hogy az örökhagyó nem fogadja el az eltartó szolgáltatásait, esetleges harmadik személy befolyása miatt. Ez a körülmény önmagában nem indokolja a szerződés megszüntetését, legfeljebb életjáradéki szerződéssé lehet átalakítani.

Nem szüntethető meg a szerződés, ha az örökhagyó a teljesítést alapos ok nélkül utasította vissza, különösen, ha az életjáradék átvételét megtagadta.