Társasházi jog
Társasházi közös költség
A közös költség
A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás célú helyiség, lakás és vagyontárgy fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás közös költségnek minősül. Ezek a költségek a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terhelik, kivéve, ha a szervezeti-működési szabályzat / SZMSZ / ettől eltérően rendelkezik.
A közös költség összegéről és viseléséről - az SZMSZ rendelkezései alapján - a közgyűlés a költségvetés jóváhagyása során jogosult dönteni. A költségvetésben nem tervezett kiadásokról a társasház közösség írásban vagy közgyűlésen határozhat.
A külön tulajdonon belül nem mérhető szolgáltatások díja:
A külön tulajdont képező ingatlanon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja /pl. vízóra nélküli ingatlanok víz- és csatornadíja/ a mérőórával nem rendelkező tulajdonostársakat általában tulajdoni hányaduk szerint terheli, de mód van arra is, hogy a bentlakó személyek száma szerint fizessék az ilyen költségeket. Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok alapján az SZMSZ-ben kell rendelkezni az elszámolás és a megfizetés részletes szabályairól. Ezeket a díjakat a közös képviselő köteles az érintett tulajdonostársaktól beszedni, előzetesen levonva belőle a közösség egészét terhelő díjrészt, amit az összes tulajdonos köteles megfizetni, tulajdoni hányada arányában .
A közgyűlés elkülönítetten állapítja meg a mérőórával rendelkező és nem rendelkező tulajdonostársak által fizetendő költség /pl. víz, csatorna/ összegét, és évente, a költségvetés elfogadásával egyidejűleg határozza meg, hogy a fogyasztásból mennyit kell közösségű célú fogyasztásnak tekinteni.
Eljárási szabályok a közös költség megfizetésének késedelme esetén:
A társasházakban a közös költséget általában havonta kell megfizetni, a közgyűlési határozat szerinti összegben és módon, csekken, átutalással vagy személyesen a közös képviselőnél ill. megbízottjánál.
Komoly problémát okoz, hogy a tulajdonosok egy része nem vagy késedelmesen fizeti meg a közös költséget, aminek az a következménye, hogy a nem fizetők helyett is a többi tulajdonos kénytelen megfizetni a szolgáltatóknak járó díjakat. Előfordul, hogy a társasház nem tudja kifizetni a szolgáltatóknak az esedékes számlákat. A törvény ilyen esetre úgy rendelkezik, hogy a közösség egészét terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséért a szolgáltatók felé a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk vagy az SZMSZ-ben meghatározott más mérték szerint felelősséggel tartoznak, az egyszerű, sortartásos kezesség szabályai szerint.
Az adós a közös költség tartozásával együtt köteles megfizetni a törvényes késedelmi kamatot, és minden egyéb, a mulasztásával összefüggő költséget / bírósági eljárási illeték, végrehajtási költség, késedelmi kamat, ügyvédi munkadíj/ is.
Az adósokat a közös képviselő köteles határidő megjelölésével írásban felszólítani, csatolva a tartozást igazoló részletes kimutatást. Amennyiben a tulajdonos a felszólítás ellenére sem fizeti meg tartozását, érdemes az érintetteknek ügyvédi felszólítást küldeni, amely az esetek döntő többségében eredményes, mivel az ügyvéd közreműködése már jelzi, hogy a fizetés elmulasztása súlyos jogi következményeket, akár végrehajtási eljárást is eredményezhet. Ha az ügyvédi felszólításra sem fizet az adós, fizetési meghagyás kibocsátására, továbbá 3 hónapnak megfelelő összegű közös költség tartozás esetén jelzálogjog bejegyeztetésére kerülhet sor.
Gyakran előfordul, hogy a hátralékos tulajdonos megtagadja a fizetési felszólítás átvételét vagy azt az értesítés ellenére nem veszi át a postán. Ez a magatartás nem mentesíti az adóst, mert beáll a kézbesítési vélelem törvényi rendelkezése az alábbiak szerint
Kézbesítési vélelem :
A közös képviselőnek a hátralékos tulajdonostárs részére - az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére - igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adós az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és " nem kereste" jelzéssel visszaérkezett fizetési felszólítást a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 8. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
Az SZMSZ úgy is rendelkezhet, hogy a közös képviselő jogosult arra, hogy amennyiben megítélése szerint a fizetési késedelem átmeneti és méltányolható okra vezethető vissza, fizetési haladékot és/vagy részletfizetési kedvezményt adjon a teljesítésre. A közös képviselő egyéni mérlegelés alapján, indokolt esetben jogosult lehet eltekinteni a késedelmi kamat megfizetésétől is. A tulajdonossal kötött megállapodást, különösen a fizetési póthatáridőt és az egyéb lényeges feltételeket írásba kell foglalni.