Ingatlan jog
Ajándékozási szerződés
Az ajándékozási szerződés létrejötte:
Az ajándékozási szerződés a megajándékozott írásos elfogadó nyilatkozatával vagy az ajándék tényleges elfogadásával jön létre.
Az ajándék felajánlása és átvétele a legtöbb esetben egyidejűleg történik. Ha az ajándékozó felajánlja az ajándékot, és a megajándékozott elfogadja, de az átadásra ekkor még nem kerül sor, a megajándékozott az elfogadó nyilatkozatot követően követelheti az ajándékot.
Az ajándékozási szerződés alakja:
Az ingó dolog ajándékozása nincs alakszerűséghez kötve, a szerződés létrejön, ha a felek szóban, írásban vagy ráutaló magatartással kifejezésre juttatják szándékukat.
Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása és a megajándékozott kifejezett elfogadó nyilatkozata is szükséges.
A szerződés teljesítésének megtagadása:
Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajándék felajánlása, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás történt, hogy a szerződés teljesítése tőle többé nem várható el.
Csak az összes körülmény gondos mérlegelésével dönthető el, hogy a felek között valóban olyan lényegesen megromlott-e a viszony, hogy a társadalmi megítélés szerint már nem várható el a szerződés teljesítése.
Az ajándékozó felelőssége:
Az ajándékozó csak akkor tartozik felelősséggel a megajándékozott tulajdonszerzéséért, az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért, az ajándékozás során abban beálló kárért, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el.
Az ajándék visszakövetelése
Az ajándék visszakövetelésére több körülmény adhat okot, ezeket a jogszabály különbözőképpen szabályozza.
a./ Az ajándékozó létfenntartásának veszélyeztetettsége:
Az ajándékozó visszakövetelheti a még meglévő ajándékot, ha arra létfenntartása érdekében szüksége van és a visszaadás nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását sem. A felsorolt feltételeknek együttesen kell fennállniuk.
Ilyen okból csak meglévő ajándékot lehet visszakövetelni és közömbös, hogy az ajándék miért nincs már meg.
b./ Súlyos jogsértés:
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot akkor is, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. Ebben az esetben azonban nem csupán a még meglévő ajándékot lehet visszakövetelni, hanem az annak helyébe lépett értéket is.
Önmagában a felek közötti viszony megromlása, vagy az ajándékozóval szemben tanúsított tiszteletlen magatartás nem elegendő ok. Visszakövetelhető viszont az ajándék bűncselekmény elkövetése vagy valamely jogi kötelezettség /pl. törvényes vagy szerződéses tartási kötelezettség/ megsértése esetén.
Visszakövetelésnek nincs helye akkor, ha sem az ajándék, sem a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá akkor sem, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.
c./ Téves feltevés:
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot vagy annak értékét, ha a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
Az ajándék visszakövetelésére téves feltevés címén akkor kerülhet sor, ha az ajándékozás körülményeiből, az ajándék értékéből és a felek viszonyából a feltevés fennállására kétséget kizáróan következtetni lehet, és annak hiányában az ajándékozásra nyilvánvalóan nem került volna sor.
Az ajándék visszakövetelhető, ha bizonyítható, hogy valaki azért ajándékozta el ingatlanát vagy valamely értékes vagyontárgyát, mert megállapodtak a megajándékozottal, hogy szükség esetén gondozza, ápolja őt, de ezt nem teljesítette. Az ajándékozó reményei vagy elképzelései viszont nem adnak alapot a visszakövetelésre.
Az ajándékot az ajándékozó örököse általában nem követelheti vissza, de a már megindított pert, az ajándékozó helyébe lépve, kivételes lehetőségként folytathatja.
Elévülési idő:
Az ajándék az általános elévülési időn belül /5 év/ követelhető vissza.
Szokásos mértékű ajándék:
A szokásos mértékű ajándék visszakövetésének nincs helye. Hogy mi tekinthető szokásos mértéknek, az a közfelfogástól és a bíróság mérlegelésétől függ.